GAL K1-Vitamin

- Allergénmentes
- Gluténmentes
- Tojásmentes
- Szójaallergén-mentes
- Tejtermék- és laktózmentes
- Kén-dioxid-mentes
- Cukormentes
- GMO-mentes
- Vegetáriánus
- Vegán
- FSC minősített papír-alapanyag (CO31340)
- Karbonsemleges gyártásból származó csomagolás
- 100%-ban újrahasznosítható csomagolás

A K-vitamin egy zsírban oldódó vitamin. Kutatók először a véralvadásban játszott szerepét azonosították,1 későbbi vizsgálatok során viszont sok egyéb hatását is felismerték. Legfontosabbak ezek közül, hogy a kalciumot a megfelelő helyekre szállítja, az érfalakról és lágy szövetekből a csontokba és a fogakba. [2, 3] Főleg ezért kulcsfontosságú az érelmeszesedés [4, 5, 6] és csontritkulás [7, 8, 9, 10] megelőzésében.  

A K-vitamin bizony sokféle lehet 

A K-vitaminok “népszerűbb” fajtái a K1-vitamin, a K2 MK-4, a K2 MK-7, és a K3-vitamin, amit kizárólag állattenyésztésben használnak. A K1-vitamin növényekben és kis mennyiségben állati eredetű élelmiszerekben található. A K2 MK-4 főleg nagyüzemi, zsírban gazdag állati termékekben, a K2 MK-7 pedig fermentált ételekben található. [12, 13] Érdekesség, hogy K2 MK-4-ből jóval többet tartalmaznak az ipari húskészítmények, mint a hagyományos állattartásból származó állatok és a vadak húsa, köszönhetően a K3-mal dúsított tápoknak. Utóbbiak szinte semennyit nem tartalmaznak K2 MK-4-ből. [14] 

Mennyi K-vitamint tartalmaznak az ételeink? 

A K1-vitamin főleg a zöld leveles zöldségekben található, ezek közel 500 mcg mennyiséget tartalmaznak 100 grammonként. A hüvelyesek, gyümölcsök, magvak szintén tartalmaznak K1-et, bár jóval kevesebbet. K2 MK-4 csak a már említett ipari húskészítményekben található, a libamáj tartalmazza belőle a legtöbbet. K2 MK-7 pedig fermentált sajtokban és a japánok által fogyasztott nattoban található hatalmas mennyiségben. Az evolúció során K-vitamin bevitelünket főleg K1-vitaminban gazdag zöldségekből és tengeri ételekből fedeztük, ipari húskészítményeket egyáltalán nem fogyasztottunk. 

Melyik a leghatásosabb forma? 

A hivatalos ajánlások kizárólag K1-vitaminra korlátozódnak, abból is minimális, kevesebb, mint 100 mcg-nyi bevitelt javasolnak naponta. Ez kizárólag a véralvadási faktorok aktiválására elegendő, ha jól felszívódó formában visszük be. Ezzel szemben sok külföldi orvos és kutató kizárólag a K2-vitamint tartja fontosnak, mondván, a K2 az, ami a véralvadáson kívüli pozitív hatásokért felelős. Az elmúlt évek során egyre több kutatás vizsgálta a K-vitaminok különböző formáit csontritkulás, érelmeszesedés kapcsán is. Valóban a K2 MK-4 az, ami a fő pozitív hatásokért felelős, azonban ez nem jelenti azt, hogy közvetlenül MK-4-et kellene pótolni, mivel a többi K-vitamin is MK-4-é alakul a szervezetben. 

Mi a hatásos dózis a különböző fajtákból? 

K1-vitaminból a hivatalos 100 mikrogrammnyi mennyiség elég a véralvadási faktorok aktiválásához, viszont ennek legalább az ötszöröse, 500 mikrogramm kell a csontozat és a szív- és érrendszerre gyakorolt pozitív hatások eléréséhez. [16, 20] Megfelelő dózisban alkalmazva a relatíve olcsó K1-vitamin hatásosabb, mint a jóval drágább K2 MK-4 vagy MK-7, és jobb szöveti arányt biztosít. 

K2 MK-4-ből csak a nagyon magas, 45 mg-os dózisok hatásosak a csontozat esetén. [9] Nem bizonyult hatásosnak viszont az érelmeszesedés, és más szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében vagy visszafordításában.[21] A hatásos dózishoz szükséges mennyiséget pedig lehetetlen természetes ételek formájában bevinni. 

A K2 MK-7 már kis dózisban is hatásos a véralvadási faktorok aktiválásában, illetve MK-7-ből már 100 mcg elegendő az erős csontok biztosításához, [8, 10, 17] viszont érelmeszesedés esetén szintén nem találták hatásosnak. Túl magas dózis esetén (360 mcg, vagy magasabb bevitel) egy új kutatás alapján akár kontraproduktív is lehet. [18] 

Melyik K-vitamint érdemes tehát pótolni? 

Ha valaki nem szed véralvadásgátló gyógyszereket, amik a K1-vitamin hatását gátolják, akkor elegendő a K1-vitamint pótolni. Természetes ételekből, zöld leveles zöldségeket fogyasztva biztosítható a szükséges 500 mcg-os mennyiség. Nehéz felszívódása miatt azonban fontos, hogy a zöldségeket hőkezelve, zsírforrással együtt fogyasszuk. 

Kiegészítőként az olajban oldott K1-vitamin, vagy a K2 MK-7-el való kombinációja a legjobb a szöveti MK-4-szint biztosításához. K1-vitaminból érdemes lehet akár 5 mg-nyi mennyiséget is szedni, hiszen ez a magasabb dózis az, ami pár éven át fogyasztva felére csökkentette a csonttörések kockázatát, negatív hatása pedig nem ismert. Különösen fontos ez azok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem fogyasztanak sok zöldséget. 

K2 MK-4-et Magyarországon nem lehet kapni, de nincs is rá szükség, legfeljebb azok esetében, akik a fentebb már említett véralvadásgátló gyógyszereket szedik.